R.Cantalamessa: A pünkösd misztériuma (részlet)
Ó, jöjj, ó, jöjj el, nagy Király, Ki Sinaj-hegyről szólottál, Hogy törvényt láttál népeden! Jöjj fenségednek teljiben! Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Hogy eljövend Immánuel! „Amikor az Atyaistenről beszélünk valamilyen mértékben támaszkodhatunk a filozófiára, amikor a Fiúról beszélünk, attól kezdve, hogy megtestesült , a történelemre támaszkodhatunk…De milyen eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a Szentlélekről beszéljünk?... Csak a Szentírás. Vagy jobban mondva….a „spirituális” tapasztalat. Tapasztalat alatt nem nem csak a saját tapasztalatunkat értjük, hanem másokét is és a múlt tapasztalatát is; más szavakkal az egyházi hagyományt….. Ha hittel hallgatjuk, ami ötven nappal húsvét után történt az utolsó vacsora termében, akkor hozzáállásunk nem pusztán elbeszélés, vagy meghallgatás. Isten szavának természeténél fogva, -ami „eleven és hatékony” -az elbeszélés arra törekszik, hogy megújítson, és újra jelenvalóvá és működövé tegye azt, ami akkor beteljesült. Ahogyan akkor